Az USA polgári fegyvertartásával, a fegyveres ámokfutásokkal és a kettő viszonyával kapcsolatban elképesztő mennyiségű tévhit kering. Most néhány ilyen toposzt vizsgálunk meg, méghozzá a számok, adatok segítségével. Lehetőleg érzelemmentesen.
FBI – Active Shooter Incidents in the United States
Ezúttal az amerikai Szövetégi Nyomozóiroda (FBI) hivatalos (2023-as, 2024 júniusában publikált) adatsorait elemző tanulmányt mutatjuk be a témában, mely itt elérhető:
Ez alapján 2014-2023 közt 180 “active shooter” esemény során avatkozott be civil, akinél legálisan volt rejtve viselt lőfegyver.
(Az “active shooter” esemény annak eufemizmusa, amit a sajtó fegyveres ámokfutásnak nevez. Az FB definíciója szerint: “one or more individuals actively engaged in killing or attempting to kill people in a populated area, excluding self-defense, gang or drug violence, crossfire, and domestic disputes.” (kb. = egy vagy több egyén aktívan megöl vagy megpróbál megölni embereket népes helyeken – kivéve önvédelem, bűnöző csoportok közti és droggal kapcsolatos eseteket, kereszttűzbe került vétlen személyeket és családon belüli erőszakot.)
A helyszínek szerinti megoszlást tartalmazó excel tábla innen tölthető le:
crimeresearch.org/wp-content/uploads/2025/02/cases-stopped-by-armed-citizens.xlsx
Tévhit 1.: A fegyveres civilek sosem állítják meg az ámokfutásokat.
Ha azokat helyeket vizsgáljuk, ahol az ámokfutás bekövetkeztekor LEGÁLISAN lehetett civilnél lőfegyver (NON-gun-free-zone), akkor 51,5%-ban a fegyveres civil állította meg az elkövetést, míg 44,6%-ban a rendőri beavatkozás (ezen belül 124 elkövetőt tartóztattak le, vagy lőttek le a rendőrök, 32 pedig öngyilkos lett, amikor a rendőrök beérkeztek).
A Gun-free-zone-okban (iskolák, postahivatalok, repterek stb.) viszont nem lehet civilnél lőfegyver, így ott csak a hatósági beavatkozással lehet számolni (ezzel együtt 350 rendőri beavatkozásos eset volt a vizsgált időszakban).
Tévhit 2.: Az amatőr civilek csak lelövetik magukat ilyenkor, bízzuk ezt a rendőrökre!
A vizsgált időszakban ezen esetek során 27 rendőrt öltek meg 19 eseménynél, míg 2 civilt mindössze. (Nyilván a rendőr valószínűleg „zajosan érkezik” és egyenruhában van, könnyebb, nyilvánvalóbb célpont az elkövetőnek.)
Fizikai sérülés azonban a civileket 44 esetben érte, ami 24%-a az eseteknek – nem kockázatmentes közbeavatkozni, ez elég nyilvánvaló. Ez az érték rendőröknél 100 eset és 28,57%.
Tévhit 3.: A civilek össze-vissza fognak lövöldözni és egymást meg vétleneket lőnek le.
A 180 esetből 1 esetben történt ez meg (0,56%), míg a rendőri beavatkozások során 4 ilyen eset történt (ebből 2 rendőr, 2 vétlen civil lett az áldozat – 1,14%).
Tévhit 4.: Az amatőr civiltől elveszi a fegyvert az elkövető.
Ismét csak egyetlenegy esetben fordult ilyen elő (0,56%).
Tévhit 5.: A fegyveres civilek ilyen esetekben csak útban vannak a rendőri intézkedésnek, és majd a rendőrök lövik le őket
Sajnos a fent (3. pont) említett 2 eset pont ilyen volt, de ez azt jelenti, hogy az esetek 98,86%-ában ilyesmi nem fordult elő.
Tévhit 6.: Ez a fegyveres támadás megállítása sztori olyan macsós dolog!
Jó, ez nem tévhit, tényszerűen 156 férfi és csak 12 nő (és 24 esetben nem szerepel a statisztikában a nem) avatkozott közbe legálisan viselt fegyverével (egy esetben több beavatkozó is lehet!).
Vass Gábor