A fegyverhez és lőszerhez illetéktelen személy nem férhet hozzá. Ez a fejezet a fegyvertartás mindennapi felelősségi alapja: hol és hogyan kell tárolni, miként lehet szállítani, milyen okmányokra kell figyelni, és mit jelent az átadás, átengedés vagy hatósági ellenőrzés.
Tárolás alapelvei
A lőfegyvert ürített állapotban kell tárolni. A tárolásnak olyan helyen és olyan módon kell történnie, amely megakadályozza az illetéktelen hozzáférést. A lőfegyvert biztonsági zárral rendelkező, számottevő külső erőhatásnak ellenálló tárolóban kell tartani. Rövid lőfegyvernél megfelelően rögzített, biztonsági zárral ellátott tárolódoboz is szóba kerülhet a jogszabályi feltételek szerint.
A lőszert a lőfegyvertől elkülönítve kell tárolni. Ez nem kényelmi ajánlás, hanem a baleset- és visszaélés-megelőzés egyik alapja. Ha a fegyver és a lőszer ugyanahhoz az illetéktelen személyhez egyszerre hozzáférhető, a tárolás biztonsági célja sérül.
Ideiglenes jelenlét és felelős felügyelet
A jogosult folyamatos jelenléte mellett lehetnek olyan helyzetek, amikor a fegyver nincs a szokásos tárolóba zárva. Ez nem mentesség a felelősség alól. Ilyenkor is minden szükséges intézkedést meg kell tenni, hogy illetéktelen ne férjen hozzá, a fegyver ne kerüljön ellenőrizetlen állapotba, és a lőszer ne váljon hozzáférhetővé.
A felelős felügyelet lényege: a jogosult ténylegesen tudja, hol van a fegyver, milyen állapotban van, ki férhet hozzá, és szükség esetén azonnal be tud avatkozni.
Szállítás
A szállítás nem viselés. Működőképes hosszú lőfegyvert közterületen, nyilvános helyen vagy közforgalmú járművön a jogszabályok szerinti állapotban, ürítve és tokban kell szállítani. Működőképes rövid lőfegyvernél különösen fontos az üres tár, a fegyver és a lőszer elkülönített csomagolása, a zárt doboz vagy tárolóeszköz és az illetéktelen hozzáférés kizárása.
Szállításkor a fegyver nem lehet „kéznél lévő használati eszköz”. A szállítás célhoz kötött, ellenőrizhető és dokumentálható helyzet. Aki lőtérre, versenyre, vadászatra vagy vizsgálatra visz fegyvert, annak tudnia kell igazolni a jogosultságot, a fegyver adatait és a szállítás jogszerű célját.
Az önvédelmi vagy személy- és vagyonvédelmi célú rövid lőfegyver viselése külön kategória. A viselés lényege, hogy a fegyver a személy testén vagy ruházatán helyezkedik el, és csak a viselésre jogosító engedély, a vonatkozó korlátozások és a biztonsági feltételek mellett jogszerű. Önvédelmi célú rövid lőfegyvernél a jogszerű viseléshez a véletlen elsülés elleni biztosítás és a rejtett viselés követelménye is kapcsolódik. A vizsgán ezért külön kell választani a tokban, ürítve történő szállítást és az engedélyhez kötött viselést.
Egyéb eszközöknél is lehet szállítási korlát. A 7,5 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú légfegyver, a festéklövő fegyver vagy a számszeríj közterületen, nyilvános helyen és közforgalmú közlekedési eszközön csak zárt tárolóeszközben birtokolható vagy szállítható. Ez azért szerepel itt, mert a vizsgázónak a lőfegyver-szabályok mellett az egyéb fegyverfajták biztonsági logikáját is ismernie kell.
Okmányok
Szállítás, használat vagy ellenőrzés során a jogosultnak rendelkeznie kell a szükséges okmányokkal. Ilyen lehet a fegyvertartási engedély meglétét igazoló hatósági igazolvány, a fegyver műszaki tanúsítványa, valamint önvédelmi fegyver viselése esetén a fegyverviselési engedély. Az aktuálisan szükséges iratokat mindig a tartási cél és fegyvertípus szerint kell ellenőrizni.
Gyakori hiba, hogy valaki a fegyvert rendben becsomagolja, de az okmányokat külön kezeli, otthon hagyja vagy nem tudja ellenőrzéskor bemutatni. A jogszerű szállítás nem csak fizikai állapot, hanem igazolható jogosultság is.
Vadászati és sportlövészeti helyzetben a fegyvertartási okmányok mellett a célhoz kapcsolódó jogosultságot is igazolni kellhet. Vadászatnál ilyen lehet a vadászati jogosultságot igazoló irat, sportlövészetnél a sportolói, egyesületi vagy versenyzési háttérhez kapcsolódó dokumentum. A vizsgán nem az iratok teljes ügyintézési rendjét kell bemagolni, hanem azt kell érteni, hogy a fegyver használata mindig konkrét, igazolható célhoz és jogosultsághoz kötődik.
Átadás és átengedés
Átadáskor a fegyver kikerül a tartásra jogosult felügyelete alól. Átengedéskor a jogosult felügyelete alatt használják vagy birtokolják. A kettő nem cserélhető fel. Átadás tipikusan meghatározott jogosulti körben, dokumentáltan történhet, például forgalmazónak, vizsgáló szervezetnek vagy azonos célra és jellegre jogosult személynek.
Átengedés előfordulhat lőtéren, oktatáson, sportegyesületi keretek között vagy vadászati célú helyzetekben, de csak a vonatkozó feltételek szerint. A lényeg: a felügyelet, a jogosultság, a célhoz kötöttség és a fegyver állapotának ellenőrizhetősége nem maradhat homályban.
Sportegyesületi környezetben különösen fontos a felügyelet és az életkori, sportolói jogosultságok ismerete. A sportegyesület meghatározott feltételek mellett átengedheti fegyverét és lőszerét sporttevékenységhez, illetve bizonyos esetekben közvetlen szállításra is sor kerülhet. Ezek nem általános „kölcsönadási” szabályok, hanem szűk, célhoz kötött kivételek.
Átadásnál a dokumentáltság és az időtartam is lényeges. Fegyver átadása forgalmazónak, vizsgáló szervezetnek, javításra jogosultnak vagy más megfelelő jogosultsággal rendelkező személynek nem informális szívesség, hanem ellenőrizhető jogi esemény. A fegyver útjának utólag is követhetőnek kell lennie.
Eladás, adatváltozás, elvesztés
Ha a jogosult a lőfegyvert eladja arra jogosult személynek vagy forgalmazónak, az eladást igazoló okiratot és a kapcsolódó engedélyezési iratokat a megfelelő rendőri szervnél határidőben be kell mutatni. A kérelemben szereplő adatok, illetve a lőfegyvertároló-hely változását szintén be kell jelenteni.
Fegyver, lőszer vagy engedély elvesztése, eltulajdonítása esetén haladéktalan bejelentési kötelezettség áll fenn. Ilyenkor nem az a kérdés, hogy „hátha előkerül”, hanem az, hogy a jogosult azonnal megtegye a szükséges hatósági lépést.
Eladás vagy adatváltozás esetén a bejelentési határidőt a hatályos jogszabály alapján kell tartani. Jelenleg az engedélykérelemben szereplő adatok és a lőfegyvertárolóhely megváltozását a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni, az elidegenítés igazolását pedig szintén nyolc napon belül kell bemutatni az illetékes rendőri szervnek. A tanulság egyértelmű: a fegyverrel kapcsolatos változásokat nem szabad késve, szóban vagy rendezetlenül kezelni.
Vizsgáló szervezetnek bemutatás
A lőfegyvert bizonyos műszaki események után vizsgáló szervezetnek kell bemutatni. Ilyen lehet fődarabcsere, fokozott igénybevételű alkatrész cseréje, méretváltoztatás, próbajel érvényesítésének szükségessége vagy a műszaki tanúsítványt érintő helyzet. A vizsgázónak azt kell megértenie, hogy a fegyver műszaki biztonsága nem magánjavítás és nem bizalmi kérdés.
Hatósági ellenőrzés
A hatóság ellenőrizheti a tárolási feltételeket és a jogosultságot. Az ellenőrzést végző rendőr részére a szükséges tájékoztatást meg kell adni, a tárolóhely ellenőrzését lehetővé kell tenni, és felhívásra be kell mutatni a fegyvert, lőszert, engedélyeket, személyazonosító okmányokat és műszaki tanúsítványokat.
A hatósági ellenőrzés nem vitahelyzet, hanem a fegyvertartási rendszer része. A rendezett tárolás, a naprakész okmányok és az együttműködő magatartás a felelős tartás látható jelei.
Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készülhet, és az ellenőrzés nem csak előre egyeztetett időpontban fordulhat elő. A jogosultnak ezért nem alkalomszerűen kell rendet tartania, hanem folyamatosan olyan állapotban kell tartania a fegyvert, lőszert és okmányokat, hogy azok ellenőrzéskor is megfeleljenek.
Tévhitek és gyakori hibák
„A zárt lakás önmagában elég tárolás.” Nem. A fegyver és lőszer tárolására külön biztonsági követelmények vonatkoznak.
„Ha csak lőtérre megyek, nem kell külön figyelni a szállításra.” De igen. A lőtéri cél nem váltja ki az ürített, zárt, elkülönített és igazolható szállítás követelményeit.
„Átengedésnél elég, ha megbízom a másikban.” Nem. A jogosult felügyelete és a jogszabályi feltételek teljesülése a lényeg.
Jogszabályi háttér
- 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet.
- 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet.
- 2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről.