A fegyver karbantartása a felelős tartás része, de nem azonos a javítással vagy átalakítással. A vizsgázónak tudnia kell, hogyan gondolkodjon a tisztításról, a meghibásodásról, az akadályról és a baleseti helyzetről úgy, hogy közben ne lépje át a jogi és biztonsági határokat.
Karbantartás célja
A karbantartás célja, hogy a fegyver rendeltetésszerűen, biztonságosan és megbízhatóan működjön. Minden fegyvertípusnál az első lépés a töltetlenség megállapítása. Csak ezután értelmezhető bármilyen tisztítás vagy szemrevételezés.
A tisztítást pormentes, biztonságos környezetben, illetéktelen személyektől elkülönítve kell végezni. Használható megfelelő fegyverolaj, puha rongy, kóc, csőkefe és a fegyverhez való eszköz. Kemény, csövet vagy szerkezetet sértő eszközök, nem megfelelő oldószerek vagy házi barkácsmegoldások baleseti és műszaki kockázatot jelentenek.
A tisztításhoz jellemzően tisztítóvessző, csőkefe, textil, kóc, vatta, puha rongy, ecset, fapálcika és fegyverhez való olaj használható. A cél a szennyeződés, lőpormaradvány és korróziós kockázat csökkentése, nem a szerkezet erőszakos kapargatása. Benzin, agresszív vagy oda nem való oldószer, kemény fémeszköz és bizonytalan eredetű „házi” tisztítószer nem fegyverkarbantartási megoldás.
Karbantartáskor a cső, a töltényűr, a zárszerkezet, a tár vagy forgódob, az elsütőszerkezet környezete és a külső fémfelületek külön figyelmet kaphatnak. A részleges szétszerelés csak a fegyver típusának megfelelően, ürített állapotban és a biztonsági szabályok betartásával történhet. Aki nem biztos a fegyver összeszerelésében vagy működésében, nem próbálgatással ellenőrzi, hanem szakemberhez fordul.
Javítás és átalakítás
Meghibásodott fegyvert nem szabad „okosban” javítani. A lőfegyverjavítás, fődarabcsere, kalibert érintő átalakítás, zárszerkezetet vagy csövet érintő beavatkozás jogi és szakmai határterület. Ilyen esetben jogosult fegyvermesterhez, forgalmazóhoz vagy vizsgáló szervezethez kell fordulni.
Fokozott igénybevételű alkatrész cseréje, fődarabcsere vagy a fegyver lényeges műszaki módosítása után vizsgálati kötelezettség merülhet fel. A fegyver műszaki megfelelősége nem a tulajdonos megérzésén múlik.
Javításnak minősülhet a rendeltetésszerű használatnak meg nem felelő fegyverrész cseréje, a működőképesség helyreállítása, valamint az irányzék vagy tartozék rendeltetésen túli módosítása is. A vizsgán ebből azt kell biztosan tudni, hogy a karbantartás és a javítás nem ugyanaz, és a javításra szoruló lőfegyverrel nem folytatjuk a lövészetet.
Akadály és rendellenes működés
Akadálynak tekinthető minden olyan helyzet, amikor a fegyver nem a várt módon működik: nem adogat, nem sül el, elcsetten, nem ürít, nem zár, nem vet ki, rendellenes hangot ad, vagy a kezelő bizonytalan a fegyver állapotában. Az első reakció mindig a biztonságos irány és az ujjfegyelem fenntartása.
Maroklőfegyvernél gyakoriak lehetnek táreredetű hibák, adogatási hibák, szánmozgási rendellenességek, kivetési problémák vagy elcsettenés. Hosszú fegyvernél előfordulhat töltési, zárási, csőszennyeződési vagy lőszerkompatibilitási probléma. A vizsgázó feladata nem az, hogy minden hibát önállóan elhárítson, hanem az, hogy felismerje a rendellenességet és ne tegye veszélyesebbé.
Rendellenesség esetén a lőszert is vizsgálni kell: nem sérült-e a lövedék, nincs-e benyomódva a hüvelybe, látható-e korrózió, horpadás, repedés vagy csappantyúhiba. Sérült, szennyezett, ismeretlen eredetű vagy a fegyverhez nem egyértelműen illeszkedő lőszert nem szabad használni.
Csőelzáródás és gyanús lövés
Ha a lövés hangja, visszarúgása vagy hatása szokatlan, csőelzáródás vagy hibás lőszer gyanúja merülhet fel. Ilyenkor tilos a következő lövést rutinból leadni. A fegyvert biztonságos irányban kell tartani, a helyzetet jelezni kell, és a további teendők csak szabályos, felügyelt ellenőrzés után történhetnek.
A csőben maradt lövedék vagy idegen anyag következő lövésnél súlyos fegyverkárosodást és személyi sérülést okozhat. Ezért a gyanús lövést nem szégyen jelezni, hanem kötelező biztonsági döntés.
Baleseti teendők
Lövészeti vagy vadászati balesetnél az első feladat az élet és testi épség védelme. Gondoskodni kell a sérült ellátásáról, mentő hívásáról, szükség esetén rendőri értesítésről, a további veszély megszüntetéséről és a helyszín biztosításáról. A fegyvereket biztonságos állapotba kell helyezni, de a helyszín indokolatlan megváltoztatása kerülendő, különösen hatósági vizsgálat várható esetben.
Vadászati balesetnél a vadászatvezetőt is értesíteni kell, és a közvetlen környezetben lévők fegyvereit biztonságos állapotba kell helyezni. Lőtéren a lövészetvezető irányítása azonnal meghatározó.
Tévhitek és gyakori hibák
„A tisztítás csak esztétika.” Nem. A karbantartás a megbízható és biztonságos működés része.
„Ha akadály van, majd erővel megoldom.” Veszélyes. Az erőltetés fegyverkárosodást, véletlen elsülést vagy sérülést okozhat.
„Elcsettenés után rögtön meg lehet nézni a csövet.” Nem így kell gondolkodni. Először biztonságos irány, ujjfegyelem, jelzés és felügyelt eljárás.
Jogszabályi háttér
- 31/2006. (VI. 1.) GKM rendelet a fegyverek és lőszerek vizsgálatáról.
- 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet.
- 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet.